Lóversenyzést Felügyelő Bizottságmagánszemély által üzemeltetett hivatalos honlapja |
|
| Főoldal Rólunk Határozatok Közlemények Statisztikák Szabályzatok Linkek Elérhetőség | |
| Kannabidiol (CBD)
A kannabinoidoknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek a szervezet cannabinoid receptoraihoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat. A vegyületeket származásuk szerint 3 csoportba sorolhatjuk: a szervezetben képződő endogén kannabinoidokra (endokannabinoidok), a szintetikusan előállított kannabinoidokra és a növények által termelt, úgynevezett fitokannabinoidokra. A kender (Cannabis sativa) több, mint 80 kannabinoid típusú vegyületet tartalmaz, amelyek közül a legismertebb a tudatmódosító hatású tetrahidrokannabinol (THC), valamint a pszichogén hatással nem rendelkező kannabidiol (CBD). A növény CBD:THC aránya alapján elkülönítünk ipari cannabist, amely magas CBD és alacsony THC tartalommal rendelkezik, valamint orvosi cannabist, amelynek alacsony a CBD és magas a THC tartalma. Magyarországon, illetve az Európai Unió valamennyi országában kizárólag az alacsony, maximum 0,19% THC tartalmú készítmények rendelkezhetnek forgalomba hozatali engedéllyel, mint például az egyes étrendkiegészítőkként forgalmazott CBD termékek is. A növény trichómái (fedőszőrök) tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a kannabinoidokat. Ezek kivonása oldószerekkel történik, amelynek során értelemszerűen a CBD mellett egyéb kannabinoidok is kioldódnak. Tehát a későbbi feldolgozástól függően, a terméket a továbbiakban forgalmazhatják full-spektrum CBD-ként, amelyben egyéb kannabinoidok is előfordulnak vagy tisztítást követően tisztított CBD-ként, amely kizárólag kannbidiolt tartalmaz. A kender kedvező tápanyagtartalma miatt felmerült az állati takarmányként történő alkalmazása, például a lovak esetében a növény magas rosttartalma miatt alkalmas lehetne a szálastakarmány kiegészítésére, vagy a magvak magas fehérje- és olajtartalma miatt az abraktakarmány helyettesítésére. A jelenlegi szabályozások azonban nem teszik lehetővé a kender feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott formában történő alkalmazását, a növény potenciális THC és CBD tartalma miatt, így elméletileg nem fordulhat elő lótakarmányokban ebben a formában. Feldolgozást követően a takarmányokba, takarmány kiegészítőkbe keverhetik, leginkább „nyugtató hatású” termékekben fordulhat elő, azonban ezt egyértelműen jelölni szükséges. Ugyanakkor, szem előtt kell tartani, hogy a termékekben a CBD-n és THC-n kívül egyéb, ún. „minor cannabinoidok” is előfordulhatnak, mint például cannabigerol (CBG) és cannabichromene (CBC), amelyeket nem szükséges feltüntetni az egyes készítményeken, annak ellenére, hogy rendelkezhetnek terápiás hatással, illetve a „major cannabinoidok” (CBD, THC) hatását fokozhatják. Továbbá a kender mellett egyéb növények is tartalmaznak kannabinoid típusú vegyületeket, amelyek a szervezetben a kannabidiol célreceptorain fejtik ki hatásukat, ezáltal a CBD-vel azonos vagy éppen ellentétes hatást válthatnak ki. Egyelőre nem áll rendelkezésünkre információ arról, hogy ezek milyen mennyiségben jelenhetnek meg a lovak takarmányában, illetve, hogy a doppingvizsgálatokon detektálhatóak-e, a jövőben mindenképpen érdemes lenne ezekre is figyelmet fordítani. A CBD hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, főként az endokannabinoid rendszer CB1 és CB2 receptorain fejti ki hatását, amelyek a központi idegrendszerben, illetve a periférián is megtalálhatóak. Szájon át alkalmazva a szer hasznosulása 0-19% volt állati kísérletekben, amelyet jelentősen növelt a takarmánnyal együtt történő adminisztráció. Az eddig elvégzett tanulmányok alapján a kannabidiolt a máj bontja le, a vese választja ki, azonban számos egyéb farmakokinetikai (a vegyület szervezeten belüli sorsa) tulajdonságának, valamint a megfelelő dózis kérdésének megválaszolására még további kutatások szükségesek, különösen lovak esetében. Több tanulmányban is ígéretesnek bizonyult a kannabidiol alkalmazása az egyes betegségek megelőzésében, illetve kiegészítő terápiájában is. A szer számos kedvező hatását írták már le: nyugtató, görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, immunmoduláns, antioxidáns, neuroprotektív, daganatellenes, valamint egyes szerzők szerint az anyagcserét is pozitívan befolyásolja. Az állatgyógyászat terén még igencsak gyerekcipőben jár a CBD kutatás, ennek ellenére az utóbbi években egyre gyakrabban alkalmazzák az állatok körében is, leginkább a feltételezett nyugtató, illetve fájdalomcsillapító hatása miatt. Lovak esetében jelenleg 2 kutatásban olvashatunk a CBD alkalmazásáról. Az egyikben egy 4 éves Quarter Horse kanca gyógyszeres kezelésre nem reagáló háttájéki fájdalmában alkalmaztak szájon át 250 mg kannabidiolt naponta kétszer, amely már 36 órán belül jelentős javulást eredményezett. A másik egy 3 részes, még nem publikált tanulmány, amely a CBD nyugtató, stresszoldó hatását vizsgálja lovakban, ebben meglehetősen kedvező kezdetleges eredményekről számolnak be a szerzők. Alapvetően a CBD egy nagyon biztonságos szer, de természetesen ennek alkalmazása esetén is jelentkezhetnek mellékhatások. Ezek lényegesen ritkák, többnyire magasabb dózis és intravénás alkalmazás esetén fordultak elő. Ugyanakkor, szájon át történő adminisztráció esetén is számolni kell a gyógyszer interakciókkal, ez lovak esetében leginkább a gyomorfekély kezelésében használt omeprazollal történő együttes alkalmazás esetén jelenthet problémát. Humán kísérletekben egyébként álmatlanságot, dekoncentráltságot, hasmenést, illetve egyéb emésztőszervi tüneteket, májkárosodást, reprodukciós zavarokat, valamint szív-és érrendszeri mellékhatásokat tapasztaltak. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez utóbbiak többnyire egyéb gyógyszerek, leginkább antiepileptikumok alkalmazása mellett fordultak elő, hiszen az embergyógyászatban az epilepszia kezelésében használják leginkább a kannabidiolt. Talán a szer legnagyobb hátránya lovak esetében (legalábbis eddigi ismereteink alapján), hogy doppingszernek minősül. Versenylovaknál történő alkalmazás esetén javasolt a verseny előtt 7-10 nappal felfüggeszteni a CBD adagolását. Napjaink egyik legfőbb kérdése tehát a CBD tartalmú termékekkel kapcsolatban, hogy továbbra is étrendkiegészítőként vagy inkább gyógyhatású készítményekként tartsuk-e számon. A két csoport megítélése lényegesen eltérő: míg a gyógyszerre addig potenciális veszélyforrásként tekintenek, amíg számos kísérlet elvégzését követően be nem bizonyosul biztonságossága, a gyógyhatású szernek nem minősülő készítményeket addig biztonságosnak ítélik, amíg az ellenkező be nem bizonyosodik. Éppen ezért sokakban hamis biztonságérzetet kelthet a CBD alkalmazása, annak ellenére, hogy igencsak limitáltak az eddig elvégzett kutatások, és számos a megválaszolatlan kérdés még a szerrel kapcsolatban. A másik probléma az étrendkiegészítők kevésbé szigorú szabályozása, például jelenleg 15%-os eltérés lehet a készítmény „hatóanyagtartalmában” a feltüntetetthez képest, amelynek ellenőrzése során mind az EU-ban, mind az USA-ban a termékek 60-80%-a megbukik, nem beszélve a készítményekben esetlegesen előforduló szennyeződésekről (nehézfémek, növényvédő szerek stb.). Ezek tudatában az alkalmazni kívánt termék kiválasztásakor érdemes ellenőrizni a felhasznált növény származási helyét, a javasolt napi adagban a CBD koncentrációját, a THC mennyiségét, valamint, hogy az adott termék, illetve termékcsoport rendelkezik-e vizsgálati tanúsítvánnyal. Végül, de nem utolsó sorban, a legfontosabb a szer alkalmazása előtt a kezelő állatorvossal történő előzetes konzultáció. Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Tanszék Források
|
© 2018